Bejegyzések
*zöldfelület Ha megkérdeznénk egy átlag várospolgárt arról, hogy miért is jó a zöld növény, a zöldfelület a városban, bizton első reakciója az lenne: oxigént termel, szén-dioxidot köt le: ez a város zöld tüdeje. Általános tévhit, hogy a városi növényzet erre számottevően képes.[1]. Viszont ezzel szemben a zöldfelület levegőtisztító képessége mégis létező mechanizmus, hiszen a párologtatott vízhez köti a szennyező részecskéket (lám a vizes porszívót milyen régen kitalálta a természet!), valamint befolyásolja a levegő páratartalmának alakulását, mégpedig kondícionáló, az időjárási szélsőségeket mérséklő módon, amelyet helyi klímamódosító szerepkörként jellemezhetünk.
Azt a tényt, hogy a városi zöldtömeg ”természetes légkondícionálóként” működik, hajlamosak vagyunk alulértékelni. A zöld lombozat elnyeli (és energiaként hasznosítja) a dirrekt fény egy bizonyos sávját, jelenléte megakadályozza a hőmérséklet emelő káros mértékű hővisszaverődést a mesterséges (épített, burkolt) felületekről, kondícionálja környezetét, kellemesebb közérzet biztosít. Mindezek mellett a növényi légzés során felszabaduló vízpára a nyári melegben hűti, a tavaszi és őszi hidegben pedig fűti a környező levegőt, és ezzel tovább növeli a kondícionáló hatást, azaz pontosan úgy működik, mint egy modern légkondícionáló. (Vagy a légkondícionáló működik úgy, mint a zöldfelület? Mindenki döntse el maga. A különbség az energiaforrásban van, míg egyiket a jó öreg nap üzemelteti reményeink szerint még úgy tízmillió évig, addig a másikat a fosszilis energiatartalékaink elégetése.) [2]
Jólértesültek bizonyosan megemlítenék még a városi növényzet zajcsökkentő szerepkörét ami viszont a tévhitekkel ellentétben csak korlátozott mértékben érvényesülhet. [3] Sokkal kevésbé ismert és hangoztatott tulajdonsága a zöldfelületeknek a rezgéscsillapítás. Ez leginkább olyan alapesetek vizsgálatakor válik világossá, mint például egy zöldsáv nélküli városi utcán zajló forgalom lakóépületekre gyakorolt rezgéshatása, vagy egy hasonló, de összefüggő zöldsávval is rendelkező utca csillapított hatása az épületekre nézve. [4]
[1] A Bioszféra-II nemzetközi kutatás (USA, Arizona) az 1990-es évek első felére egyértelműen bizonyította az állítás képtelenségét, sőt egyes kutatások ma tudományos alapon már megkérdőjelezik a trópusi esőerdők globális oxigéntermelésben kifejtett szerepét is, és sokkal inkább a tengeri fitoplanktonnak tulajdonítják az emberi élet számára megfelelő O2- CO2 egyensúly fenntartását. Forrás: Cronise, R., D. Noever, and A. Brittain. 1995. Self-organized Criticality in Closed Ecosystems; Carbon Dioxide Fluctuations in Biosphere 2. International Journal of Climatology, vol. 16, 1-6.; J. Lovelock: GAIA: ÚJ SZEMMEL A FÖLDI ÉLETRŐL Szemelvények Ökológiai kapcsolatok füzetek. Budapest, 1984. 53–73. o.
[2] Például egy növényzettel borított panel lakás és egy növényzettel nem borított parkoló felület léghőmérsékletének különbsége a nyári szezonban elérheti az 5-6 oC-ot (a felületi hőmérsékletkülönbség a 20-30 oC-ot!). Tessék bátran kipróbálni!
[3] A közlekedési zajra vonatkozó szabványok szerint egy 10 m széles, speciálisan erre a célra kialakított (több lombkoronaszinten záródó, kifejlett) növényzet kb. 1 dB-lel képes csökkenteni a forgalmi zajt. Tekintettel arra, hogy jelentős mértékben túlterhelt, zajos városi útjainkon nem gyakori a 10-15 dB határérték feletti zaj sem, a városi helyhiányos esetekben a zöldfelületek zajvédő szerepe igen korlátozott marad. Mindazonáltal a kombinált zajvédő megoldásoknak (zajvédő domb + növénytelepítés, növénykazettás zajvédő falak stb.) nem csak környezetvédelmi, hanem esztétikai funkciója is van.
[4] Az utcával a burkolatokon keresztül közvetlen mechanikai kapcsolattal rendelkező házban mondjuk egy villamos keltette rezgések hosszabb távon egészségkárosítóak is lehetnek (nem beszélve a gazdasági értékcsökkenésről), míg a megfelelően kialakított zöld sáv a káros rezgéseket jótékonyan letompítja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése