szerda, augusztus 15, 2007

Kossuth téri tervpályázat

Nem hittem volna, hogy a hisztérikus politikusi felütés, a blődli ötletelgetés (legyen játszótér az Kosuth térből), és a tervpályázati szisztéma hazai gyakorlata ellenére józan tervek születhetnek a Kossuth tér ma ténylegesen méltatlan állapotának rendezésére.

Az átpolitizáltságtól félve meg sem fordult a fejemben, hogy induljak a pályázaton, de jónéhány ismerősöm indult, sőt egyikük végül nyert is. Az S73 csapata (Mohácsi Sándor, Balogh Péter István, Gyüre Borbála, Pintér Klára Kata, Hóman János táj- és kertépítészek) vitték el végül a pálmát visszafogott, de multifunkcionális tervükkel. A csapat egyes tagjai korábban tevékeny részesei voltak (igaz még más színekben) az Erzsébet téri gödör térépítészeti megoldásának, jegyzenek számos jó tervet megyeszékhelyeink megújuló tereiből, és a Budapest Szíve Akciótervének "látványfelelősei"-t üdvözölhetjük bennük.

A közelmúltban lezajlott pályázatok kapcsán annyi azonban elgondolkodtató a szakmám presztízsét tekintve, hogy a hazai sajtóban egy-egy ilyen nyertes pályamű után egy vegytiszta tájépítész pályázót automatice "leépítészeznek", egy pályázó csoportban térépítészeti feladatot megoldó tájépítészt meg szimplán "lekertészeznek". A Kossuth tér rendezésére kiírt tervpályázat kapcsán a hazai sajtótermékekből rosszabb esetben téves információ derül ki (A HG.hu például azzal nyit, hogy "zömében fiatal építészekből álló Stúdió 73 nevű építésziroda pályázata nyerte" a pályázatot), és az csak a jobbik eset, ha bővebb információ a csoport identitásáról nem derül ki. A vezető médiákban maximum 20%-ot kap a tervek és koncepciók vázolása és 80%-ot a döntéshozói (ebből is elsősorban a politikai töltetű és nem a szakmai zsűri véleményét tükröző) kör reagáltatása. Újságíróink a tervezők véleményére úgy tűnik nem nagyon kiváncsiak, még így uborkaszezonban sem. Mindez annak a tükrében rendkívül érdekes, hogy a kormányzati negyed esetében a hírharang mélyen foglalkozott a díjazott pályázók pedigréjével. Az eset mutatja, hogy közkommunikációban és ismertségben továbbra is a béka feneke alatt vagyunk. ..

A pályázat kapcsán meg kell említenünk még egy fiaskót: a két ütemű térrendezésről (csak második ütemben mélygarázs),ahol megint a szűkmarkú és rövidlátó politikát kell okolnunk. A Kossuth téren ami ténylegesen randa, az az a provizórikus képviselői parkoló, ami honatyai P+R-é degradálja az országház térfalait érvényesíteni hivatott Kossuth teret. Ezt megoldani még a felszíni rendezésnél is égetőbb feladat, ráadásul eléggé nyilvánvaló, hogy csak a tér alatti mélygarázzsal lehet igazán. Ha most megépítünk egy impozáns térburkolatot a repedezett aszfalt helyett, azt a II. ütem során újjá is építhetjük. Vagyis a második ütem vagy betervezetten 10-15 éves amortizációs ciklus után fog megvalósulni, vagy soha, vagy csak pénzpocsékolás árán. Nem hiszem, hogy az egész negyedet tervező kormányzat számára megoldhatatlan feladat lenne egy szimpla mélygarázs megépítése. Az ütemezés "szükségességét" én sajnos abban látom hogy parlamenti és helyhatósági választások közelében már egyetlen politikus se szeret 2 éves lefutású projektekben gondolkodni. Félő ugyanis, hogy akkor riválisa vágja át a szalagot...

Mindegy, gratulálok a nyerteseknek és a díjazottaknak...

4 megjegyzés:

Koós Miklós írta...

a 2 ütemű megvalósítás az a következőket jelenti:

1. halasztott döntésről van szó, ez általában azt jelenti, hogy nem lesz belőle semmi

2. a most 1,2 MFt-re becsült összegű munka kisebb-nagyobb része egy II. ütem során egyszerüen tönkremegy, elbontandó, újrakészitendő.

A pályázat és annak eredménye valóban örvendetes, de én is azt gondolom, hogy a Kossuth tér LÉNYEGI problémáját nem érintette, az irgalmatlan mennyiségű autó elhelyezését....és innentől kezdve valljuk meg öszintén - és ezért bocs a tájépítésztől - tök mindegy, hogy milyen utcabútorok és medencéket építenek oda.

Névtelen írta...

Furcsa amikor egy blogger úgy blogol, hogy az adott témáról semmi érdemi nem jut eszébe alulmúlva ezzel a legrosszabb 1.0 -ás újságírót is. Talán szakmádhoz kötődő sérült önképed, frusztrációd lehet az oka, hogy érdemi bejegyzés helyett a "mit olvastam az újságban" témakör kötött le a Kossuth térrel kapcsolatban. Nem szeretnék nyelvészkedni, de felhívom figyelmed arra hogy az építész kifejezés amolyan gyűjtőfogalomként került a hg.hu cikkébe, ami ráadásul az origo laikus olvasói felé kommunikál főképpen. Az Stúdió 73 oldalán é-p-í-t-é-sz kamarai tagságot találok, táj-,kert é-p-í-t-é-sz-ekről olvasok, angolul landscape a-r-c-h-i-t-e-c-t szavakat fejtek fel. Ráadásul tovább árnyalja a képet, hogy Balogh Péter István PhD, vagyis nem DLA fokozata, de ebbe most ne menjünk bele. Mi ezzel a baj? Ez volna szakmád legfőbb problémája? Sándor azt olvasod a sajtó fejére, amit te magad sem tettél, teszel meg, pedig te is a sajtó része vagy. Vedd magad komolyan és akkor másoknak is sikerülni fog. Szívesen olvastam volna tőled tervkritikát, vagy bármit, de ez a demagóg duma sehova sem visz.

Martinkó József
főszerkesztő
www.hg.hu

Koós Miklós írta...

kedves Martinkó József,

Az építész és a kertépítész is legalább annyira különböző foglalkozásokat jelölnek, mint a gépészmérnök és a villamosmérnök, még akkor is ha ugyanazon kamarában tartják nyilván őket (amiről meg egy laikusnak végkép nem kell tudnia).

pont egy szakmai portálnak kellene tudni megkülönböztetnie szakmai fogalmakat, ezzel is némi példát mutatva az EGÉSZ újságírószakmának, amelyik rendszerint elfelejti a nagy ünnepélyes átadások között, hogy a megvalósult műhöz a legtöbb köze pont annak tervezőjének van. Vagyis MOST legalább meg lettek nevezne, ha pontatlanul is.

sajnos azonban a HG.hu is azok sorában van, amelyik időnként "elfelejti" feltüntetni a tervezők nevét, elég csak a legutóbbi pár híradást elovasni (Neo Center, Közraktárak). Közülük is legszebb a Garay Plázáról szóló beszámoló, ahol előzményként az összes új piac fel van sorolva (a tervező építésszel együtt), csak pont azé nem, amelyikről a cikk szól.

bocs Sándor, hogy mindezt ide irtam, de szóvá kellett tennem.

Bardóczi Sándor írta...

Kedves Józsi,

A blog egy elég kötetlen műfaj, ezért nem értem a számonkérést, amit mondjuk egy origo vezércikkben teljes mértékben jogosnak éreznék. Nem hiszem, hogy messzire vezetne egymás sértegetése: én mindössze a hitelességet kértem számon egy szakmainak mondott sajtóterméken. Ha a hg.hu szerint az építész gyűjtőfogalom, akkor "a zömében fiatal építészekből álló" kitétel hibádzik, mert amennyiben a tájépítész is csak építész, akkor az S73 nem zömében, hanem teljes mértékben építészekből áll. Halkan jegyzem meg, hogy építész kamarai tagsága nem csak magát építésznek, hanem belsőépítésznek, településmérnöknek, építőmérnöknek, tájépítésznek valló egyedeknek is van, amivedl egy szakmai lapnak szintúgy érdemes tisztában lennie. Balogh Péter István egyébiránt okl. táj-és kertépítész, és ebből doktorált, míg a DLA (mesteriskolai fokozatnak köze nincs a Doctor of Landscape Architect-hez, az Doctor
of Liberarium Artium = szabad művészetek doktora), és idehaza építészek viselik. Sorry, hogy erről nekem kell téged felhomályosítani.

Utolsó passzusodhoz annyit, hogy amennyiben a lila köd nem szállt volna le már az elején, esetleg tényleg olvashattál volna tőlem tervkritikát, ugyanis harmadik bekezdésem csakis erről szól...

Rendszeres olvasók